I. Általános rendelkezések

1) Az egyesület neve
SPIRITUSZ Gyermek- és Ifjúsági Színházi Egyesület

2.) Az egyesület rövidített neve
SPIRITUSZ EGYESÜLET

3.) Az egyesület működési területe
Magyarország

4.) Az egyesület székhelye
1101 Budapest, Pongrác köz 5.

5.) Az egyesület alapítási éve és helye
2001. Budapest

6.) Az egyesület jogállása
Az egyesület a bírósági nyilvántartásba vételt követően jogi személy, egyesület.

7.) Az egyesület bélyegzője köralakban
SPIRITUSZ Gyermek- és Ifjúsági Színházi Egyesület.

Kiemelt célja és feladata

Az Egyesület alapvető célkitűzése, hogy a gyermek- és ifjúsági színházi forma,
amely a színházi, "felnőtt" előadások megértéséhez vezető út egyik
legfontosabb állomása, elfoglalja méltó helyét a magyar színházi élet területén.
Ezzel párhuzamosan, és ezt követően is más szervezetekkel kapcsolatot tartva
törekszik a gyerek- és ifjúsági színházi előadások képviseletére,
azok művészi hitelének megteremtésére, a gyerek- és ifjúsági színházi forma
művészi és tartalmi sajátosságainak őrzésére, továbbfejlesztésére.

Az Egyesület cél szerinti tevékenysége megfelel a közhasznú szervezetekről
szóló törvény 26. § c) bekezdés 5. pontjában meghatározott alábbi tevékenységi körnek:

-kulturális tevékenység,

Az egyesület közhasznú szolgáltatásaiból tagi körön kívüliek is részesülhetnek.

Az egyesület céljának megvalósulását szolgáló eszközök

Az egyesület célját a következő eszközökkel valósítja meg:

-a gyermek- és ifjúsági színházi előadásokat, az előadásokat létrehozó együtteseket,
színházakat, társulatokat nyilvántartja, az előadásokról,
az alkotókról információt, képanyagot, dokumentációt gyűjt,
adatbázist hoz létre

- a múltbeli gyermek- és ifjúsági színházi előadások dokumentumai
alapján archívumot készít, s ezzel összefüggésben a színházakkal,
intézményekkel folyamatos kapcsolatot igyekszik kiépíteni.

-gyermek- és ifjúsági színházi és szakmai találkozót (-kat) szervez

- a gyermek- és ifjúsági előadásokkal kapcsolatos újság
beindítását kezdeményezi

-működő, folyamatosan frissített weboldalt
készít és üzemeltet

-kapcsolatot tart más színházi szervezetekkel

-folyamatosan pályázik a tevékenységével összefüggő témákban

-költségvetési támogatású, önálló
gyermek- és ifjúsági színház létrehozásán fáradozik

Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat,
szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt,
országgyűlési vagy megyei és fővárosi önkormányzati
képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat.

1.) Tagok

Aktív tagok.
Támogató és tiszteletbeli tagok.

Az egyesület aktív tagja lehet bármely az egyesület szellemiségével és céljaival egyetértő, ilyen érdeklődésű, tevékenységű, természetes személy, illetve jogi személyiséggel rendelkező társadalmi szervezet, amennyiben az egyesület alapszabályát és céljait elfogadja és az egyesületbe tagként belép.

Az aktív tagsági jogviszony a belépési nyilatkozat elnökség általi elfogadásával keletkezik.

Az aktív tag felvételét megtagadó határozat ellen az egyesület közgyűléséhez lehet fellebbezni.

Az egyesület támogató tagja lehet bármely természetes vagy jogi személy, aki vagy amely az egyesület céljait elfogadva az egyesületet anyagi és egyéb eszközökkel támogatja, de a szervezetbe tagként nem lép, vagy nem léphet be. A támogató tagsági jogviszonyt az egyesület Közgyűlése, valamint a támogató tag közötti együttműködési megállapodás hozza létre, amely szólhat határozott és határozatlan időre egyaránt. Támogató tagság az erre vonatkozó együttműködési megállapodás szerint keletkezik és szűnik meg.

Tiszteletbeli tag lehet az a természetes vagy jogi személy, aki az egyesület céljait rendszeresen támogatja és a Közgyűlés ilyen címet adományoz neki. A tiszteletbeli tagok megválasztásáról az egyesület Közgyűlése dönt. A tiszteletbeli tagság az egyesület Közgyűlésének felkérésre vonatkozó határozatával és a tiszteletbeli tag elfogadó nyilatkozatával keletkezik és határozatlan ideig tart. Megszűnését kezdeményezheti az egyesület Közgyűlése, a tiszteletbeli tag.

A támogató és tiszteletbeli tagnak szavazati joga nincs, tisztséget nem tölthet be, de a közgyűléseken tanácskozási, javaslattételi joggal részt vehet és látogathatja az egyesület rendezvényeit. Kötelesek az alapszabály rendelkezéseit betartani.

A tagsági viszony megszűnik a tag halálával, kilépéssel, törléssel vagy kizárással, illetőleg az egyesület jogutód nélküli megszűnésével. Jogi személy esetén a jogi személy megszűnésével. Kilépéssel szűnik meg a tagság, ha a tag kilépési nyilatkozatát az elnökségnél írásban bejelenti.

Törléssel szűnik meg a tagság, ha a tag tagdíjfizetési kötelezettségének az esedékességtől számított 6 hónapon belül felszólítás ellenére sem tesz eleget. Kizárással szűnik meg a tagság, ha a tag tevékenységével vagy nyilatkozatával az egyesület céljainak megvalósulását veszélyezteti. Kizárásra a Közgyűlés jogosult.

2.) Az aktív tagok jogai

Az egyesület olyan önkéntesen létrehozott, demokratikus önkormányzattal működő szervezet, amelyben minden nyilvántartott, aktív tagnak egyenlő szavazati joga van.

Az aktív, nyilvántartott tagok a közgyűlésen szavazhatnak és tisztségre választhatók. Az aktív nyilvántartott tagok közül ügyintéző és képviseleti szerv tagjává bárki választható, aki a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva.

Az aktív, nyilvántartott tag joga, hogy az egyesület közgyűlésén tanácskozási, indítványozási, szavazati joggal részt vegyen. Az aktív nyilvántartott tagok jogaikat személyesen, illetve jogi személyek esetén képviselőik útján gyakorolhatják.

Rendszeresen látogathatják az egyesület rendezvényeit, részt vehetnek a szervezett programokon. Igénybe vehetik az egyesület szolgáltatásait.

Részt vehetnek az egyesület feladatainak meghatározásában, az állásfoglalások, határozatok kialakításában és végrehajtásában, illetve az egyesület egyéb tevékenységében, a meghozott határozatok végrehajtásának ellenőrzésében, a végzett munka értékelésében.

Joga, hogy az egyesület által szervezett konferenciákon, vitákon, tanfolyamokon és tájékoztatókon részt vegyen, ezeken előadást tartson, véleményét elmondja.

Folyamatos tájékoztatást nyerjen az egyesület bármely területén folyó munkáról és eseményről, tagjait érintő határozatairól, állásfoglalásairól.

Az egyesület tisztségviselőinek döntései, állásfoglalásai ellen szavát felemelje, a törvénysértő határozatot a tudomására jutástól számított törvényes határidőn belül a bíróság előtt megtámadja.

Javaslattal, bejelentéssel, kéréssel és panasszal fordulhat az egyesület tisztségviselőihez, akik arra 30 napon belül kötelesek érdemi választ adni. Ezen ügyekről a Közgyűlés az ülései előtt számot adni, kitérve arra is, hogy az érdekelt a választ elfogadta-e vagy sem.

Egyesület tagságát, az egyesület emblémáját jogosult műsorfüzetén, plakátjain és hirdetésein feltüntetheti.

3.) Az aktív tagok kötelességei

Az aktív, nyilvántartott tagok kötelesek a közgyűlés által megállapított tagdíjakat megfizetni, az alapszabályban foglaltakat betartani.

Kötelesek az egyesület tevékenységével kapcsolatos önként vállalt feladataikat a legjobb tudásukkal végezni.

Az egyesület vezető testületeinek felkérésére az egyesületben végzett tevékenységükről beszámolni.

1.) Az egyesület szervei
Közgyűlés
Elnökség
Ellenőrző Bizottság

2.) Az egyesület tisztségviselői
Elnök
Ügyvezető Alelnök
Titkár
Az Ellenőrző Bizottság tagjai

3.) Közgyűlés
Az egyesület legfelsőbb döntéshozó szerve a közgyűlés, amely az egyesület tagjainak összességéből áll.

A közgyűlés éves munkaterv alapján, de évente legalább egy alkalommal kötelezően ülést tart.

A Közgyűlés összehívása az Elnök feladata és hatásköre. A közgyűlés idejéről, helyéről, napirendi pontjairól a tagokat az ülés előtt 8 nappal írásban tájékoztatni kell.

A közgyűlést össze kell hívni, ha a nyilvántartott tagok legalább 30 %- a az ok és a cél megjelölésével írásban kezdeményezi, vagy ha az Elnök, az Ellenőrző Bizottság, kezdeményezi, illetőleg ha azt a bíróság elrendeli.(Rendkívüli Közgyűlés).

Az elnök az indítvány benyújtásától számított 30 napon belüli időpontra köteles a rendkívüli ülést összehívni. A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó meghívóban meg kell jelölni az ülés indokát és a napirendet.

A közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosult, nyilvántartott tagjainak több mint fele, 50 % + 1 tag jelen van. A határozatképtelenség miatt azonos napirendi ponttal ismételten összehívott közgyűlés ugyanazon napirenddel, a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes, ha erről a tagokat a meghívóban előre tájékoztatták. A közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással egyszerű szótöbbséggel hozza, de bármely ügyben a levezető elnök elrendelheti a titkos szavazást, ha a jelen lévő aktív tagok legalább 10%-a erre javaslatot tesz. Szavazategyenlőség esetén addig kell ismételni a szavazást, ameddig döntés nem születik. A közgyűlés ülései nyilvánosak.

4.) Minősített 2/3-os szavazattöbbség szükséges az ügyintéző, képviselő szervek, a tisztségviselők megválasztásánál, szervezeti kérdésekben (feloszlás, más társadalmi szervezethez csatlakozás, gazdálkodó szervezet létrehozása tárgyában) az éves beszámoló jóváhagyása és a közhasznúsági jelentés elfogadásánál.

A közgyűlés üléseiről jegyzőkönyv készül, melyet a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesít. A közgyűlésen minden rendes tagot egy szavazat illet meg.

A jogi személy tag esetében a jogi személy mindenkori törvényes képviselője vagy a jogi személy saját közgyűlése által kijelölt és írásban meghatalmazott természetes személy képviseli, a saját közgyűlése által meghatározottak szerint, mely tényt a vonatkozó jegyzőkönyv 1 példányának csatolásával kell igazolni azzal, hogy egy jogi személy nevének csak egy képviselő válaszható és járhat el.

Az Egyesület évente egyszer az éves beszámolóval egyidejűleg közhasznúsági jelentést készít, amely nyilvános és amelybe bárki betekinthet.

5.) A Közgyűlés kizárólagos hatásköre a törvényben meghatározottak mellett Az alapszabály megállapítása, módosítása, az egyesület feloszlásának (megszűnésének) vagy más társadalmi szervezettel való egyesülésének kimondása, a tisztségviselők megválasztása, visszahívása, a tisztségviselők munkájának értékelése, döntés a tag felvételéről, az Ellenőrző Bizottság és az elnökség évi beszámolójának elfogadása, döntés szakmai bizottságok felállításáról, a tagdíj összegének megállapítása, az éves munkaterv kialakítása és elfogadása, az egyesület éves költségvetésének megállapítása és az éves mérleg elfogadása, kitüntető jelvények, díjak alapítása.

A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg a közhasznúsági jelentés elfogadása. A beszámoló jóváhagyása és a közhasznúsági jelentés elfogadása a közgyűlés tagjainak minősített 2/3-os szavazatával történik.

6.)Tisztségviselők választása
A tisztségviselők (Elnök, Ügyvezető alelnök, Titkár, Ellenőrző Bizottsági tagok) jelölése nyílt. Jelölt az, akire a közgyűlésen jelenlévő aktív tagok legalább 10 %-a ajánlást tesz. Valamennyi tisztségviselő megbízatása határozott időre, négy évre szól. Tisztségükre korlátlanul újraválaszthatók és a közgyűlés által bármikor visszahívhatók.

Az egyesület tisztségviselőit minősített többséggel és nyílt szavazással választja a közgyűlés. Amennyiben az első forduló nem hoz eredményt, úgy a második fordulóban az egyszerű szótöbbség is elegendő.

Megszűnik a tisztségviselő megbízása a határozott idő elteltével, visszahívással, lemondással, tisztségviselő halálával, jogi személy képviselőjének képviseleti jogának megszűnésével.

A közgyűlés tagjai és tisztségviselői megbízatásuknak anyagi ellenszolgáltatás nélkül tesznek eleget, esetleges költségeik megtérítésére azonban igényt tartanak.

A Közgyűlés tagjai és tisztségviselői anyagi ellenszolgáltatás nélkül látják el hivatalukat, és kijelentik, hogy a tisztség elfogadására irányuló nyilatkozatuk egyben büntetőjogi felelősségük tudatában arra irányuló nyilatkozatuknak is megfelel, hogy velük szemben a Közhasznú szervezetekről szóló törvény 8.§ és 9.§-ban foglalt, és alább felsorolt összeférhetetlenségi okok tevékenységük teljes tartama alatt nem áll fenn.

A testületi szervek határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b.) pontja), élettársa a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyeletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás.

Nem lehet a Ellenőrző Bizottság elnöke vagy tagja, aki

a) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll
b) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásában részesül - kivéve a
bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatások
c) az b-c. pontban meghatározott személyek hozzátartozói.

- A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget viselt, a Közgyűlés vagy a Ellenőrző Bizottság tagja volt, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

- A vezető tisztségviselő illetve annak jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

7.) Az Elnökség
Az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerve az Elnökség:
A Közgyűlés 3 főből álló Elnökséget választ. Az Elnökség tagjai a közgyűlés által funkció szerint megválasztott elnök, ügyvezető alelnök és titkár. A közgyűlés az Elnökség tagjait, 4 évre választja.

Két közgyűlés közötti időben az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a közgyűlés hatáskörébe. Döntéseiről intézkedéseiről a következő közgyűlésen az Elnökség öteles beszámolni. Az Elnökség jogosult az Egyesületet terhelő kötelezettségek (szerződések) és illető jogok vállalásáról - a közgyűlés ill. a tagok felé beszámolási és tájékoztatási kötelezettség mellett - dönteni.

Az Elnökség határozatképes, ha ülésén tagjainak több mint a fele részt vesz. Az Elnökség szükséghez képest - de legalább évente egyszer - tart ülést, melyet az Elnök hív össze. Az Elnökségi ülésére minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább 8 nap időköznek kell lennie. Bármely az Elnökség döntésében érdekelt egyéb személyt, szervezetet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni.

Az Elnökség ügyrendjét maga határozza meg. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, kivéve azokat az eseteket, ahol jogszabály minősített többséget ír elő, szavazategyenlőség esetén a levezető Elnök szavazata dönt. Az Elnökség ülései nyilvánosak.

8.) Elnök
Az egyesület vezető tisztségviselője. Képviseli és irányítja az egyesületet. Vezeti a közgyűlés és az elnökség üléseit.

Felelős a testületi döntések végrehajtásáért.

Az egyesület, mint jogi személy képviseletében - az utalványozási jogkört kivéve - egyedüli aláíróként jár el.

Az Elnököt megbízásából, vagy tartós akadályoztatása esetén, az Ügyvezető Alelnök helyettesíti.

Az Elnököt a Közgyűlés választja a tisztségviselőkre vonatkozó szabályok szerint. Megbízatása határozott időre, legfeljebb 4 évre szól. A tisztsége korlátlanul újraválasztható, bármikor visszahívható. A visszahívásra a választás szabályai az irányadók.

9.) Ügyvezető Alelnök
Megbízatása határozott időre, legfeljebb 4 évre szól. Tisztségére korlátlanul újraválasztható, visszahívható.

Feladata az Elnök helyettesítése akadályoztatása esetén.

10.) Titkár
Az egyesület titkára irányítja a szervezet ügyviteli és adminisztratív ügyeit.

Feladatai:
-az elnökség működésével kapcsolatos teendők ellátása
-valamint mindazoknak a feladatoknak az ellátása amellyel az egyesület elnöke, ügyvezető alelnöke, vagy közgyűlése megbízza. Megbízatása határozott időre, legfeljebb 4 évre szól. Tisztségére korlátlanul újraválasztható, visszahívható.
-elkészíti az éves költségvetési tervet .
-ellátja valamennyi az egyesületet érintő pénzügyi gazdasági feladatot.

11.) Ellenőrző Bizottság
Az Ellenőrző Bizottság három tagú, egy elnökből és két tagból áll. Tagjait a többi tisztségviselővel együtt a közgyűlés választja meg, nyílt szavazással minősített szótöbbséggel, négy évre.

Megbízásuk ideje alatt az egyesületben más tisztséget nem viselhetnek.

A Bizottság szükség szerint, de évente legalább kétszer ülést tart, amelyet az elnöke hív össze írásban, a napirend közlésével. A Bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon legalább 2 tag jelen van. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt. Az EB. ülései nyilvánosak.

Az Ellenőrző Bizottság évente köteles beszámolni a közgyűlésnek.

12.) Ellenőrző Bizottság feladat-, és hatásköre ellenőrzi a közgyűlés határozatainak végrehajtását, ellenőrzi a szervezet pénzügyi, gazdálkodási tevékenységét, véleményezi az éves munka-, gazdálkodási tervet, elkészíti a közhasznúsági jelentést,

ˇ tagjai betekinthetnek az egyesület irataiba, tájékoztatást kérhetnek az egyesület tagjaitól; egyes szakkérdések megvizsgálására, ideértve különösen a pénzügyi kérdéseket, szakértőt vehetnek igénybe,

ˇ az Ellenőrző Bizottság, amennyiben bármilyen hiányosságot észlel az egyesület munkájában, azt azonnal jelzi a közgyűlésnek és felhívja a figyelmet a helyes eljárásra,

ˇ az Ellenőrző Bizottság indítványozhatja a közgyűlés összehívását, valamint tisztségviselők felfüggesztését,

ˇ az Ellenőrző Bizottság elfogadja saját ügyrendjét.

Az EB. hatáskörére egyebekben a Khtv. 11. §-ban írottak az irányadók.

1.) Az Egyesületi vagyon működtetése

Az Egyesület éves költségvetési terv alapján gazdálkodik. Bevételeit a tagdíjak
és az egyéb forrásokból származó bevételei képezik. Az Egyesület jogosult,
az egyesületi célok elérése érdekében vagyonával önállóan gazdálkodni.

Az Egyesület a gazdálkodás keretében jogosult az Egyesület
törzsvagyonán felüli vagyonával kizárólag az egyesület közhasznú
céljának teljesebb megvalósítása érdekében az egyesületi célok megvalósulását
nem veszélyeztető mértékben és módon vállalkozási tevékenységet folytatni.

2.) Az Egyesületi vagyon felhasználása

Az Egyesület vagyona és gazdálkodása során elért eredménye
kizárólag az egyesületi célok megvalósítására használható fel.
Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményt felosztani nem lehet.
A vagyon a cél szerinti tevékenység megvalósítására használható fel.

Az egyesület vállalkozási tevékenységet másodlagosan, csak
közhasznú céljai elérése érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet.
A gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, hanem visszaforgatja
a létesítő okiratban foglalt tevékenységre. Amennyiben befektetési tevékenységet
folytatna, a közgyűlés által elfogadott befektetési szabályzatot kell készíteni.

1.) Az egyesület gazdálkodása
Az egyesület elsődlegesen közcélú társadalmi szervezet, amely
a tagok által befizetett éves tagdíjakból a támogató,
pártoló tagok hozzájárulásából, rendezvényekből befolyó bevételekből
és a pályázatokon nyert forrásokból gazdálkodik.

Az egyesület pénzügyi szabályok szerint éves költségvetés
alapján gazdálkodik a vagyonával.

Az egyesület a tulajdonában lévő ingatlan és ingó
vagyonnal önállóan rendelkezik.

Az egyesület tartozásaiért vagyonával felel.

Az egyesület, mint jogi személy saját pénzeszközeivel gazdálkodhat,
gazdasági társaságot alapíthat, de nem lehet korlátlan felelős tagja gazdasági
társaságnak és e tevékenysége nem veszélyeztetheti az alapszabályban
foglalt társadalmi, közcélok, feladatok megvalósítását és nem irányulhat
elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatására.

Az egyesület tagjai csak a tagdíj befizetéséért felelősek,
az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

2.) Képviselet, utalványozási jogkör
Az egyesületet az Elnök önállóan képviseli, akadályoztatása esetén az
Ügyvezető Alelnök helyettesíti. Az utalványozási jogkört érvényesen,
mindig az Elnök és az Ügyvezető Alelnök együttes aláíróként gyakorolja.

3.) Határozatok és nyilvánosság
A testületi szervek döntéseit az elnökség nyilvántartja a Határozatok Tárában.
Ebben fel kell tüntetni a döntések tartalmát, időpontját, hatályát,
a támogatók és ellenzők számarányát (nyílt szavazás esetén) személyét.
Az elnök gondoskodik az alapítvány döntéseinek érintettekkel való közléséről
írásban, igazolható módon. A testületi szervek döntéseit a szervezet székhelyén
elhelyezett hirdető táblán hozza nyilvánosságra. Az egyesület működésével
kapcsolatban keletkezett iratokba bárki betekinthet, a székhelyen,
előre egyeztetett időpontban. Az egyesület működésének módjáról, szolgáltatásai
igénybevételének módjáról, valamint beszámolói közléseiről a székhelyen
elhelyezett hirdetőtáblán tájékoztatja a nyilvánosságot.

4.) Az egyesület törvényességi felügyeletét a Fővárosi Főügyészség látja el.

5.) Az egyesület megszűnése esetén a fennmaradó vagyont a hasonló
célú alapítványok, társadalmi szervezetek, egyesületek javára
kell fordítani, a vagyon a tagok között nem osztható fel.

Az egyesület az Etv. 20. §., 21. §. alapján szűnik meg ha:
feloszlását a közgyűlés 2/3-a kimondja,
más társadalmi szervezettel egyesül,
bíróság feloszlatja vagy megszűnését megállapítja

6.) Az itt nem szabályozott kérdésekben a Ptk., az 1989. évi II. törvény,
illetve az 1997. évi CLVI. törvény vonatkozó rendelkezései szabályai az irányadók.

Jelen alapszabályt az egyesület 2001. szeptember 27. napján tartott
alakuló közgyűlése egyhangúlag elfogadta.

Budapest, 2001. szeptember 27.