Hatvan éves a Kövér Béla Bábszínház

1945. szeptemberében a szegedi Dugonics András Gimnázium növendékei elhatározták, hogy tanári és szülői támogatással bábszínházat hozzanak létre. A Szabad Művelődési Felügyelőség segítségével 1946-ban a Dugonics téri Katolikus házban megkezdődött a színház építése. Így kezdődik az idén hatvan éves szegedi Kövér Béla Bábszínház története. Az évforduló alaklmából május 19-én és 20-án ünnepi programokkal várja az érdeklődőket a bábszínház társulata.

Hatvan éves a Kövér Béla Bábszínház

Program:

A szegedi Kövér Béla Bábszínház rövid története

1945. szeptemberében a szegedi Dugonics András Gimnázium növendékei elhatározták, hogy tanári és szülői támogatással bábszínházat hozzanak létre. A Szabad Művelődési Felügyelőség segítségével 1946-ban a Dugonics téri Katolikus házban megkezdődött a színház építése. Az elkészített bábszínpad végül a piarista gimnázium rajztermében került felállításra. 1946. december 24-én került sor az ünnepélyes bábszínházi megnyitóra, a "János vitéz" c. darab bemutatásával. Az évad során még négy darab került színre: Moliere: Botcsinálta doktor, Arany János: A bajusz és Jóka ördöge, valamint Fazekas Mihály: Lúdas Matyi. Az 1947/48-as évadot már a Dugonics Gimnázium alagsorában kezdték, az itt kialakított színházteremben. A város hamar megismerte a lelkes kis társulatot, hisz 1948 nyarán már az Ipari Vásáron léptek fel. 1948 ősze nem múlt el nyomtalanul a színház életében. A Szabad Művelődési Felügyelőség helyett a Pedagógus Szakszervezet vette át az irányítást. Az alapító bábosok közül egyedül Kövér Béla maradt meg műszakiként. Az 1954-ig terjedő időszakban a Bábszínház szó szerint a létéért küzdött. Többször kellett költözni: az iskolai államosítások miatt először a Kereskedelmi és Gyorsíró Iskolába (1950-52), majd a Pedagógus Szakszervezet Oroszlán utcai helyiségébe (1952-1954). Végleges megoldást a Szegedi Fémipari Vállalat és a Városi Tanács segítségével, a társulat által saját kezűleg épített új bábszínház jelentette a Dózsa György utcában. A "Kamara Bábszínház" 1954. október 16-án nyitotta meg kapuit a közönség előtt, Szilágyi Dezső: Mackó Mukik c. bábjátékával. A Bábszínház kezdettől fogva a Városi Tanács fennhatósága alatt működött, majd 1959-től a közvetlen gazdasági felügyeletet a November 7. Művelődési Otthon látta el. 1955 és 1959 között a színház sok tájelőadást tartott, részben az anyagi helyzete javítása miatt is. Ebben az időszakban négy megye 45 helységébe látogattak el. A vendégjátékok megszűnte valamint a hatékonyabb tanácsi támogatás lehetővé tette, hogy a színház művészi színvonala jelentősen emelkedjen. Az első állomás 1960-ban a Lúdas Matyi új feldolgozású bemutatója volt, mely a "naturális bábjátszás" korszakában úttörő lépésnek számított. Budapesten a vidéki bábcsoportok fesztiválján még nem mindenki fogadta el ezt a kezdeményezést. Az 1960 októberében bemutatott "Árgyélus királyfi" már mind a közönség, mind a szakma elismerését elnyerte. Az új utak keresésében dr. Kövér Béla támasza, barátja Koós Iván tervező volt, aki ettől az időszaktól kezdve végig, szívesen segített az amatőr együttesnek. 1964-től a társulat, már Szegedi Bábszínház néven szerepelt. Az együttes tagjai hétvégeken két előadást játszottak. A bábszínházi bérletrendszer is ekkor alakult ki, évi öt bemutatóval. 1965-től 1974-ig évenként felváltva hol a békéscsabai, hol a pécsi nemzetközi bábfesztivál vendége volt a bábcsoport. A későbbiekben az együttes energiáját meghaladta a mindenképpen többlet energia befektetést igénylő fesztiváli felkészülés. Nem szabad feledni, hogy a csoport minden tagja munkája mellett bábozott (dr. Kövér Béla akkoriban Szeged legnagyobb vállalatának, a DÉLÉP-nek volt a személyzeti igazgatója). 1977 ismét új fejezetet jelentett a Bábszínház életben. Együttműködési szerződést kötöttek a Szabadkai Gyermekszínházzal előadások cseréjére. Ez a kapcsolat napjainkig is tart. 1979-ben a Bartók Béla Művelődési Központ vette át a Bábszínház irányítását. 1983-ban és 1984-ben a DÉLÉP Vállalaton keresztül NDK-beli vendégszerepléseken vett részt az együttes. Német nyelven adta elő a Jancsi és Juliska és a Kiskacsa és barátai c. előadásokat. 1984 májusában a Dózsa György utca 2. szám alatti épületet el kellett hagyni, mert az épületben födémcserét kezdtek. Az új épület azonban még nem volt kész, ezért átmenetileg a Bartók Béla Művelődési Központ nagytermében építettek színpadot. 1987. október 25-én új korszak kezdődött a 40 éves Bábszínház történetében. Elkészült a Bakonyi Tibor által tervezett korszerű, mindentudó Lenin krt. 50. sz. alatti színházterem, melynek nézőterét Szekeres Mihály belsőépítész tervezte. A Bábszínház jelenleg is ebben az épületben üzemel. Közben az országban egyre-másra alakultak az önálló bábszínházak, így megteremtődött a külső feltétele egy profi bábszínház alapításának. 1993-ban Szeged MJV Közgyűlése megalapította az önálló Szegedi Bábszínházat. Az új státusz, új kihívásokat jelentett. Többek közt a megnövekedett előadásszámot (a korábbi heti két előadás helyett ma hat előadást játszik a Bábszínház) kiszolgáló, szakképzett személyzetet kellett összehozni. 1995-ben a külföldi partnerszínházak köre a Temesvári Bábszínházzal bővült. 1996-ban a Bábszínház felvette az 1994-ben elhunyt dr. Kövér Béla nevét. A szakképzett személyzet képzése érdekében 1996 januárjától beindult a bábszínészképző stúdió. 1998-ban nyolc fő kapott bábszínész oklevelet. A stúdió tovább folytatódott, 2001-ben újabb hat fő végzett. A speciális bábkészítő szakma külön bábkészítő tanfolyam beindítását tette szükségessé. A végzettek közül ma ketten dolgoznak a Bábszínháznál. Szeged MJV Közgyűlése elfogadta a kultúra területén működő intézmények közép- és hosszú távú fejlesztési programját. Ennek keretén belül a továbbiakban meg kellett oldani, az időközben kereteit kinövő Bábszínház létszám és helyiség gondjait is. Napjainkra térve elmondhatjuk, hogy a fennállásának 60. évfordulóját ünneplő Kövér Béla Bábszínház folyamatos, élő kapcsolatot tart fenn a régió magyarlakta területein működő gyermekszínházakkal. Az együttes rendszeresen látogat el Románia és a volt Jugoszlávia közeli, magyarlakta városaiba, ugyanakkor igyekszik minden rangos hazai fesztiválon is megjelenni. Szegeden pedig tovább folytatja bábszínházi előadásait, remélhetően a kis és nagy nézők megelégedésére.